Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Fehér Rózsa Apartman
Cserszegtomaj, Zala megye
Cserszegtomaj kertvárosi jellege miatt kedvelt. A környéken minden megtalálható, ...

Göcsej-gyöngye vendégház
Falusi szállás
Kustánszeg, Zala megye
A vendégház Zalaegerszegtől 25 km-re Göcsej egyik legnyugodtabb legcsendesebb, ...

Andrea Villa
Hévíz, Zala megye
Családias Apartman Villánk a Balaton nyugati részén, a világ hírű ...


Egervár
Zala megye

Egervár Zala és Vas megye határán, Zala megye északi részén, a Sárvíz-patak völgyében fekszik. Két - a történelemben egymás mellett élő - település, Egervár és Dénesfa összeolvadásával jött létre. Egervárt 1281-ben, Dénesfát 1404-ben említik először írott forrásaink.
A település a 74-es úton közelíthetjük meg, illetve a Szombathely-Nagykanizsa közt húzódó vasútvonalon érhetjük el.
Egervár nevét a mocsaras környezetében gyakori égerfából és a XIII. században már létező várának a településnévben történő megjelenítéséből származtatják.

Egervár neve (Egurwar) elsőként egy 1281-es oklevélben bukkan fel, amely azt is jelzi, hogy a várnak ekkor már állnia kellett. Ekkor János nádor abban az ügyben kereste meg a győri káptalant, hogy az Egervár és Fancsika birtokukra vonatkozó okleveleket részére másolják át. Vára az 1288. augusztus 8-án kelt oklevélben "castrum suum Egerwar" néven szerepel. Az okirat szerint a vár éppen gazdát cserél: János nádor elcseréli polosniczai várát és birtokait Miklós bánnal Egervár váráért és tartozékaiért. Ez a - korban szokásos építkezési módokból következtethetően fából épült, vesszőfonatokkal és karósorral megerősített - mocsaras rét közepén álló építmény 1313 - 1325 között, a belháborúk során elpusztult. 1325-ben, amikor a Geregye nemzetségből származó Kalmer fiai, a később magukat Egervárinak nevező János és Mihály a birtokokon megosztoznak, már nem említik.

Egervár 1950 óta Zala megyéhez tartozik. Az 1950-es évektől szinte napjainkig meghatározta fejlődését a tíz kilométerre lévő, rendkívül gyors fejlődésnek indult megyeszékhely, Zalaegerszeg. Lakossága a XX. század közepéig szinte teljesen a mezőgazdaságból élt. Az 1950-es évektől egyre többen vállaltak munkát Zalaegerszegen, az iparban, és a kereskedelemben. A helyi munkalehetőség - bár némi javulás tapasztalható - ma is kevés. Elsősorban kiegészítő jövedelmet biztosíthat a turizmus, amelynek viszont mára már adottak az alapfeltételei. Ebből a szempontból fontos két kiemelkedő műemléke a vár és a templom, valamint a XVIII, századi műemlék jellegű uradalmi borospince, és a dombtetőn egy ugyancsak akkorról megmaradt rom újjáépítésével létesült hegyi kápolna. A falu határában lévő rét és a dombok számos védett növény élőhelyeként vannak nyilvántartva.

Egervár eseményekben gazdag múltjának jeleként több értékes építészeti alkotás maradt fenn.
Két kiemelkedő jelentőségű épület, a várkastély és a templom az országos műemléklista előkelő helyén áll. Védelmet élvez a Pince-domb oldalában található XVIII. századi uradalmi borospince. Helyi védelemben részesítette az önkormányzat a faluközpont melletti volt uradalmi major egy barokk istállóját, a dénesfai iskolaépületet, a templommal szembeni dombtetőn álló XVIII. századi rom felújításával kialakított hegyi kápolnát, két század eleji lakóházat, valamint a település kül- és belterületén található összes kőkeresztet. A várkastély a falu legrégebbi építészeti emléke. Műemléki védettséget élvez. A mai változat ősét Egervári László építtette, aki 1476-ban kapott erre engedélyt Mátyás királytól. 1477 - 1489 között épült fel. Gótikus stílusú, nemcsak falai, hanem minden eleme (köztük a díszítő elemek, mennyezeti bordák, mérművek) is téglából készült. A várkastély ma álló épülettömbje jellegét a XVI. századi reneszánsz stílusú átépítésnek köszönheti.


Forrás: www.egervar.hu



Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden