Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Göcsej-gyöngye vendégház
Falusi szállás
Kustánszeg, Zala megye
A vendégház Zalaegerszegtől 25 km-re Göcsej egyik legnyugodtabb legcsendesebb, ...

Andrea Villa
Hévíz, Zala megye
Családias Apartman Villánk a Balaton nyugati részén, a világ hírű ...

Fehér Rózsa Apartman
Cserszegtomaj, Zala megye
Cserszegtomaj kertvárosi jellege miatt kedvelt. A környéken minden megtalálható, ...


Zalabér
Zala megye

Zalabér község a megye északkeleti részén, a Zala folyó kanyarulatában fekszik.
Zalabér környéke már az Újkőkor óta lakott hely. Az első írásos emlékek a 13. századból származnak, ezek szerint akkoriban a terület a Béri család tulajdonában volt, innen eredeztethető a falu neve. Ők emeltették a gyűrű alakú földvárat, melynek romjai ma is láthatók. A Béri család fiúágának kihalása után birtokaik feldarabolódtak, majd nem sokkal később a törökdúlás idején a vár is az enyészeté lett.

A 18. században a Horváth család keze nyomán újjáéledt a település, kastélyt emeltettek, hidakat, közutakat építettek, felújították az elhagyott malmokat. 1720-tól iskola, 1771-től takács céh működött a faluban. A legjelentősebb jövedelem ebben az időben a szőlőművelésből származott.
A napóleoni háborúk sem kerülték el a falut. A győri csatavesztés után Meskó János császári katonái egy hétig Zalabér környékén bujkáltak az őket üldöző francia katonák elől. Jókai Mór a Névtelen vár című művében ezt meg is írta.

A fellendülésnek a világháborúk vetnek véget. A polgári áldozatok mellett a kastély tetőszerkezete leégett, tégláit a lakóházak átépítéséhez, a kastélypark fáit pedig a hidak felújításához használták fel.
1945-ben a földosztás során 259 család kap kisbirtokot. Megszervezik a 8 osztályos körzeti iskolát. Az 1950-es évek elején megindul a Tsz szervezés, még Rákosi Mátyás is megfordul falunkban. Az erőszakos gazdasági átalakítások miatt, 1956 októberében kisebb megmozdulásra kerül sor, elégetik a begyűjtési iratokat, meg alakul a Nemzetőrség. 1957-re a forradalmi változásokat felszámolják, befejeződik a Tsz szervezés. 1960-ra elkészül a modern Zala-híd. 1969-ben körzetesítik a falut, Községi Közös Tanács lesz, ami a rendszerváltásig működik. Utána a volt társközségek önállósodnak. Felépül a művelődési ház, kiépülnek a közművek. Tsz átalakul magángazdaságokká. A termelői szőlőművelés továbbra is jelentős marad, azonban a kisparcellás műveléssel a község lakosságának elöregedése miatt hanyatlásnak indult. A község lélekszáma folyamatosan fogy.

Orvosa 1840, gyógyszertára 1920 óta van a falunak. Iskolája a folyamatos megszorítások ellenére meg tudja őrizni önállóságát, és számos pedagógiai elismerést mondhat magáénak. A kulturális élet fellendülőben van: énekkar, több civilszervezet működik. Az idelátogatónak szállást, kulturált vendéglátóhelyet, és sok látnivalót kínál a község.


Forrás: www.zalaber.hu



Cserépház
Zalabér, Zala megye

Cserépház
Max. férőhely: 30 fő
Ár: 2200 Ft/főtől


Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden