Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Bakony Sonne Vendégház
Falusi szállás
Döbrönte, Veszprém megye
Döbrönte a Bakony és a Kisalföld találkozásánál fekszik. A takaros ...

Zsuzsanna Vendégház
Bakonyjákó, Veszprém megye
Bakonyjákó Veszprém megyében, a Bakony lábainál, Pápa-Veszprémet ...


Köveskál
Veszprém megye

A község a Káli-medence közepén, a Balaton-felvidéken fekszik. A bazalthegyekkel övezett medence kőzete pannon üledék, amely bizarr formákkal preparálódott ki helyenként. Talaja rossz, köves. Tájvédelmi körzete része az újonnan alakult Bakony-Balaton Nemzeti Parknak.
A helység előneve köves viszonyaira utal. Utónevét a honfoglaló "Kál" Vezér nevéből eredeztetik. 1291-ben említik először oklevelek, amelyekben egyházi nemesekről esik szó. A falu nagyobb része a veszprémi püspökség birtoka volt, 1430-ban püspöki községnek nevezték. 1548-ban az egész falut felégette a török. Nemesi része adót fizet a töröknek, püspöki részét ekkor már nem említik. 1700-ban lakatlanná vált, csak 1711-ben jegyezték fel a pestisjárvánnyal kapcsolatban.
1828-ban mezővárosi rangot kapott, évi két országos vásárt rendezhetett. Magyar lakosságú, a XVI. században épült temploma helyén 1800-ban újat emeltek. A reformátusok gyülekezete ebben az időben nagyobb, református és katolikus tanítója is volt.
Mezővárosi rangját a XIX. század végéig megőrizte. I. Ferenc 1823-ban örök időkre megerősítette státuszát. A XIX. század közepén még jelentős a szőlőtermelés, a század végére a szőlő azonban kipusztult. Ekkortól a fő bevételi forrást az állattartás és a gyümölcstermelés adta ( szilva, meggy, őszibarack, dió, mandula, alma ).

1720 után jelentős fejlődésnek indult a település. Újra virágzott a szőlőkultúra. 1873-ban 6780 hektoliter bor termett Köveskál szőlőiben. A Séd-patakon két vízimalmot is üzemeltettek.
A kipusztult szőlőket 1935-re pótolták. Épületei még őrzik mezővárosi jellegét. Nevezetesek voltak kútjai, a Városkút és a Hajnal-kút. A község határában állt a középkori Sásdi falu, amelynek nevét a Sásdi-kút és a Sásdi pusztatemplom nevek őrzik. A háború után épültek középületei, vízvezetékei, burkolt utakat kapott. Termelőszövetkezete 1949-ben alakult, 1974-ben egyesült a kővágóörsivel. Állattartása és szőlőtermesztése borászata volt jelentős.
1785-ben 823 lakosa volt Köveskálnak. Noha lassú ütemben, de az évtizedek során szaporodik a lakosság, a legmagasabb népességet 1890-ben érte el, amikor 1098 lakosa volt. Az 1980-as évektől ötszáz alá csökken az itt élők száma. Különösen az ötvenes évektől jelentős az elvándorlás. A férfilakosság a távolabbi üzemekben, gyárakban keresett munkaalkalmat.

Köveskál új arcát mutatja a Balatonhenye felé vezető falurész, ahol új házak épültek, sok régi nemesi kúriát is felújítottak. A festői szépségű Köveskálon fővárosi művészek is vásároltak házakat. Régi fényükbe varázsoltak vissza műemlék jellegű házakat, a szőlőtermesztéshez a borospincéket. A község jövője, megtartó ereje a kivételes természeti adottságokban, a falusi turizmus fellendülésében rejlik.

Köveskál számos emléket őriz a régmúltból, templomromokat, a népi építészet műemlékeit. Határában ritka természeti látványosság a különböző alakzatú sziklákból álló kővidék, az úgynevezett "Kőtenger", amelynek növényvilága is különleges. A vadregényes környék megannyi túralehetőséget kínál például a velétei, a kerekikáli templomromhoz és asalföldi kolostorromhoz, vagy a Tobán- és a Burnót-patak szurdokvölgyéhez. A hegyestűi geológiai bemutató pedig eredeti helyén tárja elénk több millió éves földtani képződményeit.


Forrás: www.koveskal.hu



Bánóporta
Falusi szállás
Köveskál, Veszprém megye

Bánóporta
Max. férőhely: 19 fő
Ár: 3500 Ft/főtől


Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden