Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Boglárka Vendégház
Falusi szállás
Vasvár - Nagymákfa, Vas megye
A vasi hegyhát és a zalai dombok között fekszik Nagymákfa, ez a dimbes-dombos, ...

Mákfa Vendégház
Falusi szállás
Vasvár - Nagymákfa, Vas megye
Vendégházunk egy több, mint száz éves parasztház, amelyet igényesen ...


Kétvölgy - Vendvidék
Vas megye

A Vendvidék vagy Rábavidék néprajzi tájegység Vas megye területén, a Rába folyó mellett. Területe 94 km2, lakossága kevesebb mint 3000. A terület lakosairól, a magyarországi szlovénekről kapta a nevét, akiknek hagyományos magyar neve: vendek.
A történelmi Vendvidék teljes területe a Rábavidék mellett a Muravidéket is magába foglalta, amely a trianoni békeszerződés óta Szlovénia része.
Ma a szlovén kisebbség jelentős hányada itt él és a vidék falvaiban külön önkormányzatuk működik.

A Vendvidék egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik, mivel a szocializmus ideje alatt határsávként zárt terület volt, melyet elkerült az államosítás és a téeszesítés. Ma az Őrségi Nemzeti Park részeként természetvédelmi oltalom alatt áll és a határok megnyitásával fejlődésnek indult.
A Vendvidék Magyarország legnyugatibb tája, teljes területe Vas megyében helyezkedik el. Földrajzilag a dombos terület az Alpokalja része. Határát északon a Rába folyó, valamint az osztrák határ, délen a szlovén határ, keleten a Máriaújfalu–Farkasfa–Szalafő vonal képezi. Az ország legnyugatibb szegletének számít. A legnyugatibb pont Felsőszölnök község, azon belül az ún. Hármashatárkő, melyet a trianoni döntés után állítottak fel közvetlenül az osztrák, szlovén és magyar határ találkozásánál. Itt kel fel a legkésőbb a nap, míg az ország legkeletibb pontján 27 perccel korábban.
A Vendvidék és az Őrség bár sok dologban eltér egymástól, de sokban hasonlít is egymásra. Mindkét táj területe jellemzően kavicsos, földje sárga és vörös agyagból áll össze, melynek többségében kavics van beágyazva, akárcsak az utak rézsűjében és a patakmedrekben. Az agyag miatt korlátozottan művelhetőek a földterületek, viszont jelentős nyersanyagforrást biztosított a nagy tradícióval bíró fazekasságnak.

A terület vízfolyásai kivétel nélkül a Rába vízgyűjtőjébe tartoznak. Természetes tó nincs a területen, leszámítva az Apátistvánfalva egyik erdejében fellelhető tengerszemet, amit az utóbbi időben kezdtek csak megismerni. Az Orfalu melletti Fekete-tó szintén egykor természetes állóvíz volt, egészen addig, amíg a 19. században láppá nem változott. A ma Szentgotthárdhoz tartozó Máriaújfalu mellett kialakítottak egy mesterséges tavat, amely rendkívüli természeti értékkel bír. Mesterséges vízfelületek létrehozása már évszázadok óta jellemző ezen a vidéken. A ciszterciek birtokukon halastavakat alakítottak ki, hogy a böjti időszakban halat biztosítsanak maguk számára. Állatok itatására és öntözésre a vendvidéki és őrségi házak mellett tókákat alakítottak ki a helyiek, amelyben az esővizet és hólét gyűjtötték össze. Napjainkban is találhatóak a vidéken tókák.
A Vendvidék nagyon gazdag apróbb forrásokban is. Bár sokuk a nyári hőségben kiszárad, de az esőzések és a hóolvadás után újra vizet kezdenek ontani.

Ezen a tájon fekszik egy meghitt kis falu, Kétvölgy.

A mai település Permise és Ritkaháza egyesítésével jött létre. Ezt a kettősséget őrzi a település jellege és szlovén elnevezése is (Verica-Ritkarovci). Először 1944-ben egyesítették őket Vashegyalja, majd 1951-ben Kétvölgy néven. Ez a név abból származtatható, hogy a községek magvait két patakvölgy fogja közre.
1183-ig az egész térség ritkán lakott volt. A ciszterci szerzetesek földjeik megművelésére még több szlovén parasztot telepítettek be a Murántúlról. Az új lakosság parasztmajorokat hozott létre, melyek idővel falvakat kezdtek alkotni.

A török időkből származik egy legenda, hogy a megvert ellenség egy kis forrásnál elásott egy kis méretű aranyborjút, vagy bikát. A hely neve szlovénul Törnjek. Az idősek gyakran áltatták a fiatalokat ezzel a történettel, akik bedőlve ennek lejártak oda, és a kincs után kutattak. A falu hetvenes évektől az Őrségi Tájvédelmi Körzethez tartozik, 2002-től az Őrségi Nemzeti Park része. Ugyancsak 2002-ben nyitotta meg Mádl Ferenc magyar és Milan Kučan szlovén köztársasági elnök Kétvölgy – Čepinci (Szlovénia) határátkelőhelyet.

Az érintetlen táj, a friss levegő és a káprázatos természeti értékek élményekben gazdag kikapcsolódást kínálnak a vidéki turizmus kedvelőinek.


Forrás: www.wikipedia.hu



Tücsöktanya Vendégház
Falusi szállás
Kétvölgy - Vendvidék, Vas megye

Tücsöktanya Vendégház
Max. férőhely: 18 fő
Ár: 3500 Ft/főtől


Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden