Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Pogányvár Vendégház
Falusi szállás
Kozárd, Nógrád megye
Hollókő vonzáskörzetében, a Kelet-Cserhát egyik szép kis völgyében ...


Nógrád megye leírása

Nógrád megye Magyarország északi részén terül el. Területének nagy része dombos vidék, illetve középhegység. Szlovákiával határos, természetes határok övezik. A megye területén négy hegység kapcsolódik egymásba. Keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi, míg a megye többi részét a Cserhát vonulatai töltik ki, amelyek észak és dél felé fokozatosan ellaposodnak. Megyeszékhelye Salgótarján.
A történelmi Nógrád vármegye a központjáról, Nógrád váráról kapta a nevét. Elsőként 1303-ban említik, bár vélhetően Szent István hozta létre. Az első megyeháza 1790-ben épült fel az akkori megyeszékhelyen, Balassagyarmaton. A trianoni békeszerződés után a vármegye az északi részét (területének 42%-át) elveszítette.
1918-tól északi része Csehszlovákia területéhez tartozik. Az 1923-as megyerendezés során a csonka megyét összevonták Hont vármegye Magyarországon maradt részével. 1938-ban, amikor az I. bécsi döntés alapján mindkét megye nagy része ismét magyar terület lett, Nógrád ismét önállóvá vált. 1945-ben azonban az államterület újbóli megváltozása miatt ismét, immár véglegesen egyesítették a két megyetöredéket Nógrád-Hont néven, és sor került néhány település átcsatolásával a megyehatárok kiigazítására is.
A megye mai határai az 1950-es megyerendezés során alakultak ki. Az egykor Hont megyéhez tartozott települések döntő többségét (az akkori Szobi járást) Pest megyéhez csatolták és további határkiigazításra került sor Heves megye irányában. Egyúttal a megye nevét Nógrádra változtatták és székhelyét Balassagyarmatról Salgótarjánba helyezték.
A megye az ország legkisebb lélekszámú megyéje. Településszerkezetére jellemzőek az aprófalvak, sok település lakossága 1000 fő alatti. A települések egyenletesen, szétszórtan helyezkednek el a megyén belül. A megyének 6 városa és 123 falva van. Nógrád az egyetlen megye, melynek nincs színháza.
Nógrád megye fő turisztikai vonzerejét a megkapó természeti környezet, a palóc néphagyományok és a számos műemlék és kulturális emlék jelenti. Ezek közül kiemelkedik a pásztói műemléki városközpont, a szécsényi várnegyed és a hollókői ófalu, amely a világörökség része.

Forrás: www.wikipedia.hu

Település leírások a megyéből:

Alsópetény, Alsótold, Balassagyarmat, Bánk, Bárna, Bátonyterenye, Becske, Bér, Bercel, Berkenye, Bokor, Borsosberény, Buják, Cered (1), Csécse, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Cserhátszentiván, Csesztve, Csitár, Debercsény, Dejtár, Diósjenő, Dorogháza, Drégelypalánk, Ecseg, Egyházasdengeleg, Egyházasgerge, Endrefalva, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Érsekvadkert, Etes, Felsőpetény, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Herencsény, Hollókő, Hont, Horpács, Hugyag, Iliny, Ipolyszög, Ipolytarnóc, Ipolyvece, Jobbágyi, Kálló, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Keszeg, Kétbodony, Kisbágyon, Kisbárkány, Kisecset, Kishartyán, Kozárd (1), Kutasó, Legénd, Litke, Lucfalva, Ludányhalászi, Magyargéc, Magyarnándor, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraszőlős, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Mohora, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nagylóc, Nagyoroszi, Nemti, Nézsa, Nógrád, Nógrádkövesd, Nógrádmarcal, Nógrádmegyer, Nógrádsáp, Nógrádsipek, Nógrádszakál, Nőtincs, Őrhalom, Ősagárd, Palotás, Pásztó, Pásztó-Mátrakeresztes (1), Patak, Patvarc, Piliny, Pusztaberki, Rákóczibánya, Rétság, Rimóc, Romhány, Ságújfalu, Salgótarján, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szanda, Szarvasgede, Szátok, Szécsénke, Szécsény, Szécsényfelfalu, Szendehely, Szente, Szilaspogony, Szirák, Szügy, Szuha, Szurdokpüspöki, Tar, Terény, Tereske, Tolmács, Vanyarc, Varsány, Vizslás, Zabar


Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden