Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

TorbaLak Vendégház
Falusi szállás
Jászszentandrás, Jász-Nagykun-Szolnok megye
A TorbaLak igazából két épület!
Az egyik egy négy napraforgós ...


Abádszalók
Jász-Nagykun-Szolnok megye

Abádszalók város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Tiszafüredi kistérségben. A Nagykunság északnyugati részén a Tisza-tó mellett fekszik. A Tisza-tó turisztikai régió jelentős városa. A várost a Kisújszállás-Kunhegyes-Tiszafüred közötti kőút; és a város határát érintő 102-es számú (Kisújszállás-Kál-Kápolna közötti) vasútvonal kapcsolja be az országos forgalomba.
A település neve két régebbi falu összeolvadásakor keletkezett. Szalók egy törökből átvett férfinév, Abád pedig az Aba férfinév kicsinyítőképzővel ellátott változata.

A Kárpát-medencébe érkező magyar honfoglalók már a kezdeti időszakban tartósan megtelepedtek a mai Abádszalók területén is. Abádszalók földje a 10. század utolsó harmadára Árpád-házi, azaz fejedelmi birtok lett, a rajta lévő fontos átkelőhellyel (rév).
Az Aba nemzetség ősi birtokának részét képező Abád már Szent István alatt bizonyosan a létező települések sorába tartozott. Már Anonymus is említi nevét a Gesta Hungarorumban. Tiszaabádot 1138-ban Obad néven említik először. 1251-ben Abád jelentős tiszai révhely volt és 1332-ben már templommal rendelkezett. A reformáció 1571-ben érte el, de a 15 éves háborúban teljesen elnéptelenedett. 1697-ben a tatárok pusztították el, a templom romja 1,5 km-rel távolabb állt a mai falutól. 1712–1713-ban népesedett be újra, ekkor fatemploma épült, majd 1715-ben tornyot is kapott. A birtokos Papp György telepít ide református családokat.

Szalók is létezett már 1248-ban, 1332-ben volt temploma is, mely a mai falutól délre levő kőkereszt helyén állott. A templom a 17. században a faluval együtt elpusztult, romjai 1772-ben még láthatók voltak. A falu csak 1717-ben népesült be újra, 1733-ban fatemploma is épült. Szintén református telepesek szállták meg. Katolikus népességet nagy számban az 1770-es években telepítettek a községbe, akik csakhamar többségbe kerültek.

1746-ban Szalókon új iskola épül. 1753-ban megkezdődik a református anyakönyvek vezetése Abádon, és 1761-ben Szalókon is. A római katolikus egyháznál ez 1763-ban veszi kezdetét. Mindkét község 1876-ban nagyközségi státust kapott. Tiszaabád és Tiszaszalók 1850-től több alkalommal egyesült és vált szét. A két településrész végleges egyesülésére, közakaratra 1896-ban került sor ABÁD-SZALÓK néven.
A II. világháború vége felé a Tiszafüred-Abádszalók-Tiszabő frontvonal húzódik keresztül a településen. Abádszalók 1944. október 11-én szabadult fel a német megszállás alól.

A Tisza-tó létrehozása, a kiskörei vízlépcső megépítése (1973) jelentősen megváltoztatta a település életét, lehetőségeit. A tó szigetekkel tarkított, duzzasztással létrehozott 127 km2 nagyságú árterületéből a 14 km2-es egybefüggő szabad víz felülete Abádszalóknál található, ezért itt épült ki a tó idegenforgalmi központja. Mára a vízi sportokat, horgászatot, vadászatot kedvelő turisták paradicsomává vált.
2005-ben városi címet kapott.

De nem csak a vízparton érdemes letanyázni, a város mellett található Minifalva Szabadtéri Néprajzi Kiállítás, ahol kicsinyített méretben csodálhatja meg a látogató a korabeli Tisza-menti portákat. Valamint a faluházban tekinthetik meg az érdeklődők a Babamúzeumot, mely Steigauf Józsefné kutató és készítő munkájának eredménye, s a Kárpát-medence 560 rend ruhájának hiteles kicsinyített mását mutatja be három helységben.


Forrás: www.wikipedia.hu



Pál Ház
Falusi szállás
Abádszalók, Jász-Nagykun-Szolnok megye

Pál Ház
Max. férőhely: 13 fő
Ár: 1400 Ft/főtől


Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden