Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Accommodation Vincze Vendégház
Falusi szállás
Eger, Heves megye
Eger festői belvárosában, a Minarettől kb 100 m-re csendes, családias ...

Hanga Vendégház
Falusi szállás
Parád, Heves megye
Vendégházunk a Mátra északi lábánál található, panorámás kilátással ...

Fónagy Vendégház
Falusi szállás
Nagyvisnyó, Heves megye
Szilvásvárad melletti faluban, Nagyvisnyón, csendes, szép, erdei környezetben ...

Akácvirág Vendégház és Apartman Szilvásvárad
Szilvásvárad, Heves megye
Az Akácvirág Vendégház a Bükk-hegységben található, a Lipicai lovak, ...


Felsőtárkány
Heves megye

A község a festői Tárkányi-medencében, a Bükk hegység kapujában 7734,6 hektár területen Heves megye északkeleti határán, Egertől 6 km-re fekszik. A falun folyik keresztül az Imókő patak melynek vízgyűjtő területe karsztos jellegű, így az Imokőt és más patakokat is források táplálnak. A település legjelentősebb állandó vízforrása a Szikla-forrás volt, ami az 1920-as években kialakított tavat táplálta.
A községet koszorúként fogja körül a Bükk hegység láncolata, melynek legmagasabb ormai a Bükk-fennsíkot délről szegélyezik.

Felsőtárkány külterülete 90 %-ban erdőséggel borított. Területének nagy része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, mely növényfajokban és -társulásokban rendkívül gazdag. Több száz virágos növény lelhető fel a területen. A település különlegessége a ma már csak kis számban található Boldogasszony papucsa, amely a község címerében is látható.

A település első okleveles említése 1261-bol való, Oltarkan, illetve Feltarkan névalakban. A XIV-XV. században két részből tevődött össze a település, Alsó- és Felsőtárkányból. 1330-1335 között az akkori Felsőtárkányban épített kolostorba kartauzi szerzetesek költöztek. 1526 után a törökök elpusztították a középkori Felsőtárkányt, amely többé sohasem népesült be. 1552-ben a középkori Alsótárkányt is lerombolták a törökök, de ez a településrész 1577-től újranépesült.1634-tol a XX. század közepéig az egyház tulajdonába került a falu.

A község gazdasági életére olyan mértékben rányomta a bélyegét a nagy kiterjedésű erdőség, továbbá az ásványi kincsek jelenléte, mely más településen nem nagyon tapasztalható. A lakosság - a gabonatermelésre alkalmas területek szűkössége miatt - az erdővel kapcsolatos tevékenységekkel foglalkozott. Korábban a község lakói főleg fakitermeléssel, faanyag-fuvarozással, mészégetéssel és faszénégetéssel keresték a kenyerüket. Jelentős volt a kőbányászat is a településen, főleg mészkő, dolomit és a palabányászat volt a meghatározó. Napjainkban a korábbi foglalkozások háttérbe szorultak, de néhány család jelenleg is foglalkozik mészégetéssel, faszénégetéssel. A településen a XVIII. században márványt is bányásztak, amit a környező települések templomaiban használtak fel.

Az utóbbi években pedig Eger és Bükk közelsége egyre inkább fellendíti a turizmust, azon belül is jelentős szerepet kap a falusi turizmus.


Forrás: www.felsotarkany.hu



Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden