Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Fónagy Vendégház
Falusi szállás
Nagyvisnyó, Heves megye
Szilvásvárad melletti faluban, Nagyvisnyón, csendes, szép, erdei környezetben ...

Hanga Vendégház
Falusi szállás
Parád, Heves megye
Vendégházunk a Mátra északi lábánál található, panorámás kilátással ...

Accommodation Vincze Vendégház
Falusi szállás
Eger, Heves megye
Eger festői belvárosában, a Minarettől kb 100 m-re csendes, családias ...

Akácvirág Vendégház és Apartman Szilvásvárad
Szilvásvárad, Heves megye
Az Akácvirág Vendégház a Bükk-hegységben található, a Lipicai lovak, ...


Felsőtárkány
Heves megye

A község a festői Tárkányi-medencében, a Bükk hegység kapujában 7734,6 hektár területen Heves megye északkeleti határán, Egertől 6 km-re fekszik. A falun folyik keresztül az Imókő patak melynek vízgyűjtő területe karsztos jellegű, így az Imokőt és más patakokat is források táplálnak. A település legjelentősebb állandó vízforrása a Szikla-forrás volt, ami az 1920-as években kialakított tavat táplálta.
A községet koszorúként fogja körül a Bükk hegység láncolata, melynek legmagasabb ormai a Bükk-fennsíkot délről szegélyezik.

Felsőtárkány külterülete 90 %-ban erdőséggel borított. Területének nagy része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, mely növényfajokban és -társulásokban rendkívül gazdag. Több száz virágos növény lelhető fel a területen. A település különlegessége a ma már csak kis számban található Boldogasszony papucsa, amely a község címerében is látható.

A település első okleveles említése 1261-bol való, Oltarkan, illetve Feltarkan névalakban. A XIV-XV. században két részből tevődött össze a település, Alsó- és Felsőtárkányból. 1330-1335 között az akkori Felsőtárkányban épített kolostorba kartauzi szerzetesek költöztek. 1526 után a törökök elpusztították a középkori Felsőtárkányt, amely többé sohasem népesült be. 1552-ben a középkori Alsótárkányt is lerombolták a törökök, de ez a településrész 1577-től újranépesült.1634-tol a XX. század közepéig az egyház tulajdonába került a falu.

A község gazdasági életére olyan mértékben rányomta a bélyegét a nagy kiterjedésű erdőség, továbbá az ásványi kincsek jelenléte, mely más településen nem nagyon tapasztalható. A lakosság - a gabonatermelésre alkalmas területek szűkössége miatt - az erdővel kapcsolatos tevékenységekkel foglalkozott. Korábban a község lakói főleg fakitermeléssel, faanyag-fuvarozással, mészégetéssel és faszénégetéssel keresték a kenyerüket. Jelentős volt a kőbányászat is a településen, főleg mészkő, dolomit és a palabányászat volt a meghatározó. Napjainkban a korábbi foglalkozások háttérbe szorultak, de néhány család jelenleg is foglalkozik mészégetéssel, faszénégetéssel. A településen a XVIII. században márványt is bányásztak, amit a környező települések templomaiban használtak fel.

Az utóbbi években pedig Eger és Bükk közelsége egyre inkább fellendíti a turizmust, azon belül is jelentős szerepet kap a falusi turizmus.


Forrás: www.felsotarkany.hu



Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden