Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Hanga Vendégház
Falusi szállás
Parád, Heves megye
Vendégházunk a Mátra északi lábánál található, panorámás kilátással ...

Fónagy Vendégház
Falusi szállás
Nagyvisnyó, Heves megye
Szilvásvárad melletti faluban, Nagyvisnyón, csendes, szép, erdei környezetben ...

Akácvirág Vendégház és Apartman Szilvásvárad
Szilvásvárad, Heves megye
Az Akácvirág Vendégház a Bükk-hegységben található, a Lipicai lovak, ...

Accommodation Vincze Vendégház
Falusi szállás
Eger, Heves megye
Eger festői belvárosában, a Minarettől kb 100 m-re csendes, családias ...


Mikófalva
Heves megye

Mikófalva, a Bükk hegységben, az Eger patak felső folyásánál szétterülő kisebb medence nyugati szélén fekszik, Egertől 23 km-re.
Három völgy torkollik ide, mind a háromból idetörő patakokkal, melyek itt egyesülve az Eger patak nevet viselik. A medence északi peremén van Bükkszentmárton Árpádkori temploma, keleti szélén Bélapátfalva, déli végében Mónosbél húzódik meg. A falu Heves megyéhez tartozik. A község az Eger patak két oldalán a három fakereszttel koronázott, dekoratívan meredek Kálváriadomb tövében terül el.
A falu déli részét, az Alvéget a templom választja el az északra fekvő Felvégtől. A falu keleti részét a lakosok Szelesnek hívják.
Mikófalva egykor a Bél nemzetség ősi birtoka volt. A nemzetség a 13. század végefelé ősi birtokain, nemzetségi javakain megosztozott. Azt a részt, ahol a mai Mikófalva terül el, 1282-ben Rátót és II. Mikó kapták meg. A település nevét II. Mikótól (1282–1327) vette, ő volt az aki a falut betelepítette és határait 1295-ben az ugyancsak a Bél nemzetségből származó Gergely fiaitól megvett birtokokkal gyarapította.
A lakosság döntő többsége földműveléssel foglalkozott a 30-as évekig, vagy mint földműves, vagy mint napszámos. A 30-as évektől szaporodik a környező ipari üzemekben elhelyezkedők, a bányászok, gyári munkások, vasúti munkások száma.
1936-37-ben új iskolát építenek a meglévő helyett. 1943-ban épült a kultúrház - Czapik Gyula egri érsek szentelte fel - melynek köveit a lakosság hordta össze Obeda Endre plébános irányításával. Szintén az Ő nevéhez fűződik a templom felújítása, és a vasúti megálló épületének megépítése.
1945 után a környék ipari fejlődése felgyorsult, így a lakosság egyre növekvő számban ipari munkásként helyezkedett el. Legtöbben a Borsodnádasdi Lemezgyárban, a Bélapátfalvi Cementgyárban, az Egercsehi Szénbányában, a Mónosbéli Szénosztályozóban, majd később az Egri Finomszerelvénygyárban.
A XX. sz. második felében a falu lakosságának iskolázottsága jelentősen növekedett. Egyrészt az általános iskola 7. és 8. évfolyamával, való kibővítéssel, mely a tankötelezettség 14, illetve 16 éves korig való kiterjesztésével kapcsolható össze, másrészt az 1955 és 1975 között működő dolgozók általános iskolájának működésével, ahol nagy számban szereztek bizonyítványt a felnőtt lakosok közül a 8. osztály elvégzéséről. Ugrásszerűen emelkedett a középiskolát és szakmunkásképzőt végzettek aránya. És szép számmal akad felsőfokú oktatásban diplomát szerzett Mikófalvi lakos is.
Mikófalva, mint a többi környező település is, a Palóc népcsoporthoz tartozik. Jeles ünnepeit a helyi hagyományoknak megfelelően (keresztelés, lakodalom, temetés) a Palóc néphagyomány szerint ünnepelte és ünnepli meg a mai napig. A település asszonyai, leányai már az 1700-as évektől kenderfonással, szövéssel foglalkoztak. Jelentős hagyomány volt az idősek és fiatalok esti összejövetele, a "fonóban", vagy a "tollfosztóban", ahol népdalokkal, régi történetekkel és népi játékokkal szórakoztatták egymást. Az egykor híres szőttesek egy része a Falumúzeum kiállításán láthatóak más Mikófalván összegyűjtött használati tárggyal együtt.
Feltehetően fonás és tollfosztás alkalmával megismert népdalkincs megőrzésére és továbbfejlesztésére alakult meg 1932-ben a "Mikófalvi Gyöngyösbokréta" népdalkör, amely megszakítással ugyan (II. Világháború), de folyamatosan működött. A népdalkörhöz is illőn szerveződött meg 1972-ben a Mikófalvi Néptáncegyüttes, Nemes Józsefné vezetésével. Az együttes a helyi hagyományokat összegyűjtve feldolgozta a Mikófalvi Palóc Lakodalmast, melyet azóta is nagy sikerrel mutat be a közönségnek.


Forrás: www.mikofalva.hu



Fenyő Vendégház
Falusi szállás
Mikófalva, Heves megye

Fenyő Vendégház
Max. férőhely: 16 fő
Ár: 3500 Ft/főtől


Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden