Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Akácvirág Vendégház és Apartman Szilvásvárad
Szilvásvárad, Heves megye
Az Akácvirág Vendégház a Bükk-hegységben található, a Lipicai lovak, ...

Fónagy Vendégház
Falusi szállás
Nagyvisnyó, Heves megye
Szilvásvárad melletti faluban, Nagyvisnyón, csendes, szép, erdei környezetben ...

Accommodation Vincze Vendégház
Falusi szállás
Eger, Heves megye
Eger festői belvárosában, a Minarettől kb 100 m-re csendes, családias ...

Hanga Vendégház
Falusi szállás
Parád, Heves megye
Vendégházunk a Mátra északi lábánál található, panorámás kilátással ...


Mikófalva
Heves megye

Mikófalva, a Bükk hegységben, az Eger patak felső folyásánál szétterülő kisebb medence nyugati szélén fekszik, Egertől 23 km-re.
Három völgy torkollik ide, mind a háromból idetörő patakokkal, melyek itt egyesülve az Eger patak nevet viselik. A medence északi peremén van Bükkszentmárton Árpádkori temploma, keleti szélén Bélapátfalva, déli végében Mónosbél húzódik meg. A falu Heves megyéhez tartozik. A község az Eger patak két oldalán a három fakereszttel koronázott, dekoratívan meredek Kálváriadomb tövében terül el.
A falu déli részét, az Alvéget a templom választja el az északra fekvő Felvégtől. A falu keleti részét a lakosok Szelesnek hívják.
Mikófalva egykor a Bél nemzetség ősi birtoka volt. A nemzetség a 13. század végefelé ősi birtokain, nemzetségi javakain megosztozott. Azt a részt, ahol a mai Mikófalva terül el, 1282-ben Rátót és II. Mikó kapták meg. A település nevét II. Mikótól (1282–1327) vette, ő volt az aki a falut betelepítette és határait 1295-ben az ugyancsak a Bél nemzetségből származó Gergely fiaitól megvett birtokokkal gyarapította.
A lakosság döntő többsége földműveléssel foglalkozott a 30-as évekig, vagy mint földműves, vagy mint napszámos. A 30-as évektől szaporodik a környező ipari üzemekben elhelyezkedők, a bányászok, gyári munkások, vasúti munkások száma.
1936-37-ben új iskolát építenek a meglévő helyett. 1943-ban épült a kultúrház - Czapik Gyula egri érsek szentelte fel - melynek köveit a lakosság hordta össze Obeda Endre plébános irányításával. Szintén az Ő nevéhez fűződik a templom felújítása, és a vasúti megálló épületének megépítése.
1945 után a környék ipari fejlődése felgyorsult, így a lakosság egyre növekvő számban ipari munkásként helyezkedett el. Legtöbben a Borsodnádasdi Lemezgyárban, a Bélapátfalvi Cementgyárban, az Egercsehi Szénbányában, a Mónosbéli Szénosztályozóban, majd később az Egri Finomszerelvénygyárban.
A XX. sz. második felében a falu lakosságának iskolázottsága jelentősen növekedett. Egyrészt az általános iskola 7. és 8. évfolyamával, való kibővítéssel, mely a tankötelezettség 14, illetve 16 éves korig való kiterjesztésével kapcsolható össze, másrészt az 1955 és 1975 között működő dolgozók általános iskolájának működésével, ahol nagy számban szereztek bizonyítványt a felnőtt lakosok közül a 8. osztály elvégzéséről. Ugrásszerűen emelkedett a középiskolát és szakmunkásképzőt végzettek aránya. És szép számmal akad felsőfokú oktatásban diplomát szerzett Mikófalvi lakos is.
Mikófalva, mint a többi környező település is, a Palóc népcsoporthoz tartozik. Jeles ünnepeit a helyi hagyományoknak megfelelően (keresztelés, lakodalom, temetés) a Palóc néphagyomány szerint ünnepelte és ünnepli meg a mai napig. A település asszonyai, leányai már az 1700-as évektől kenderfonással, szövéssel foglalkoztak. Jelentős hagyomány volt az idősek és fiatalok esti összejövetele, a "fonóban", vagy a "tollfosztóban", ahol népdalokkal, régi történetekkel és népi játékokkal szórakoztatták egymást. Az egykor híres szőttesek egy része a Falumúzeum kiállításán láthatóak más Mikófalván összegyűjtött használati tárggyal együtt.
Feltehetően fonás és tollfosztás alkalmával megismert népdalkincs megőrzésére és továbbfejlesztésére alakult meg 1932-ben a "Mikófalvi Gyöngyösbokréta" népdalkör, amely megszakítással ugyan (II. Világháború), de folyamatosan működött. A népdalkörhöz is illőn szerveződött meg 1972-ben a Mikófalvi Néptáncegyüttes, Nemes Józsefné vezetésével. Az együttes a helyi hagyományokat összegyűjtve feldolgozta a Mikófalvi Palóc Lakodalmast, melyet azóta is nagy sikerrel mutat be a közönségnek.


Forrás: www.mikofalva.hu



Fenyő Vendégház
Falusi szállás
Mikófalva, Heves megye

Fenyő Vendégház
Max. férőhely: 16 fő
Ár: 3500 Ft/főtől


Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden