Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Noll Tanya - Falusi turizmus, Erdei iskola
Falusi szállás
Felcsút, Fejér megye
Tanyánk, melyet nagyszüleink alapítottak 1920-ban, Budapesttől 40 km-re, ...


Vértesboglár
Fejér megye

A nagyközség Fejér megyében, a Vértes-hegység lábánál terül el. A Fejér megyét átszelő M1-es autópályáról lehajtva előbb az 1-es főúton, majd a 811-es úton haladva érhető el a település. Alföldi jellegű láprétek hatalmas madárcsapatokkal, száraz füves puszták tavaszi virágtenderekkel, mediterránt és magashegységeket idéző növényritkaságok, vadregényes tájak az ország közepén, ez mind a Vértes és környéke, a változatosság világa. Mintha a magyar tájak mind adtak volna magukból egy kicsit, hogy valóságos szabadtéri élő múzeumként, valahol e kicsiny országban együtt legyen meg minden érték és szépség, melyet a természet alkotott. Valóban ez a sokszínűség a legfőbb értéke e tájnak, hiszen kis kiterjedése ellenére is gazdag növény és állatvilág él itt. A környezetéből meredeken kiemelkedő, lapos dolomittömbjét a tektonikus repedések és a víz munkája nyomán kialakult szűk szurdokvölgyek sokasága teszi változatossá. A Csókakőtől Csákváron át Szárig húzódó hegységperem déli oldalain szubmediterrán klímaviszonyok mellett sziklagyepek és karsztbokorerdők találhatók, otthont nyújtva számos ritka, esetenként csak itt előforduló élőlénynek (pl. keleti gyertyán, öves százlábú). A völgyek északra néző oldalai ugyanakkor több helyütt alhavasi jellegűek, itt a magashegységeket idéző, erősen illatos virágú növényekkel (pl. cifra kankalin, henye boroszlán) találkozhatunk. A változatos terephangulatokkal rendelkező hegység híres vadállománya miatt királyainknak is kedvenc vadászterülete volt. A Vértes és a tőle délre elterülő Zámolyi-medence élővilága szorosan összefügg, bár itt teljesen más világ tárul a szemünk elé. Sík, sokak szerint a Hortobágyra emlékeztető vidéken járunk, ahol kiszáradó láprétek és száraz, füves puszták váltják egymást, ritka állat- és növényegyütteseknek nyújtva otthont. A terület értékét jelzi, hogy néhány éve még túzok is költött itt. E páratlan tájegység védelméért együtt küzd az állami természetvédelmi, és önkormányzati intézményekkel a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány. Vértesboglárt és környékét már a rómaiak is lakták, amit az itt talált leletek, s a települést átszelő római út nyomai is bizonyítanak. A község a kora-középkorban királyi birtok, amelynek egy részét III. Béla 1193-ban a fehérvári kereszteseknek adományozta, a másik része a Csák nemzetség kezére került. A település a török időkben elnéptelenedett, és mint puszta hely szerepel. A 18. században az elpusztult falut a környező településekkel együtt az Esterházy család vásárolta meg, s nagy részben Bajorországból, Schwarzwaldból érkező német telepesekkel népesítette be. A világháborúk súlyos károkat okoztak a faluban. 1946 májusában került sor a németajkú lakosok kitelepítésére nemzetközi megállapodás értelmében. Nyolcvannégy család költözött el, helyükre kilencvennégy családot telepítettek be


Forrás: www.vertesboglar.hu



Boglártanya Erdei Iskola
Vértesboglár, Fejér megye

Boglártanya Erdei Iskola
Max. férőhely: 49 fő
Ár: 2200 Ft/főtől


Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden