Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Noll Tanya - Falusi turizmus, Erdei iskola
Falusi szállás
Felcsút, Fejér megye
Tanyánk, melyet nagyszüleink alapítottak 1920-ban, Budapesttől 40 km-re, ...


Fejér megye leírása

Fejér megye a Dunántúlon fekszik, majdnem Magyarország közepén. Északról Komárom megye, délről Tolna megye, keletről Pest és Bács-Kiskun megye, nyugatról Veszprém és Somogy megye határolja. Felszíne igen változatos. Területén húzódik a Bakony egy része, a Vértes fő vonulatának nagy hányada, valamint a Velencei-hegység. A megye déli-délkeleti részét a Mezőföld termékeny löszös talajú vidéke alkotja, keleti részén természetes határa a Duna. Legnagyobb tava a Velencei-tó. A megyeszékhely Székesfehérvár, Magyarország és Közép-Európa egyik legrégibb városa.
Ritka természeti kincsünk a Sárkeresztúr-Sárszentágota határában levő szikes tórendszer. A szikes tavak környéke a védett gulipánok élőhelye, nevezetes növénye a sótűrő bagolyfű, mely a mediterrán tengerpartokon fordul elő. Ősszel a kék sziki őszirózsa lepi el a tájat. Keleten a megye természetes határát alkotó Duna - szakasz 50 km hosszú. A partokon bokorfüzes és néhol ártéri erdő található. A Rácalmás-Kisapostag-Dunaújváros szakaszon holtágak és lakatlan szigetek alakultak ki. A nedves klíma rendkívül dús vegetációt és tipikus ártéri hangulatot eredményezett, melyben a madár és a vadállomány is igen jelentős. A Duna a halászoknak biztosított jó megélhetést. A Duna-parton ma is sok halászcsárdát találunk, ahol jellegzetes halételeket kóstolhat meg az idelátogató.
Fejér megye nyugati határát a Keleti-Bakony nyúlványai szegélyezik. A Bakony növényvilága igen gazdag. A Burok-völgyben ma is megtalálhatók olyan jégkorszakbeli maradvány növények, mint a havasi hagyma és a cifra nádtippan. A sűrű erdők valaha jó búvóhelyet biztosítottak a kurucoknak és a császáriak elől bujdosó szegénylegényeknek. Sobri Jóska és Savanyú Józsi voltak a leghíresebb betyárok a környéken.
Északról Magyarország egyetlen őshegysége a Velencei-hegység határolja, mely Közép-Európa legrégibb geológiai képződménye. Felszínén az ősi Variszkuszi-hegység különlegességeit is megcsodálhatjuk, ezek az ingókövek, az állatalakzatokat formáló sziklacsoportok. A Velencei-hegység fő tömegét gránit alkotja, melynek jellemzője, hogy a földtani mozgásoknak legjobban ellenáll, ezért itt található, Nadapon az országos "0" szintezési pont.
A Velencei-tó sokáig legszeszélyesebb tavunknak számított. Vízállása a csapadék függvényében változott, így néha elárasztotta a környező településeket, máskor pedig teljesen kiszáradt, annyira, hogy a katonák gyakorlatoztak az üres, porzó mederben. A tatárjárás idején és a török világban menedéket jelentett a bujdosóknak nádasaival. A környék lakói többször fordultak beadvánnyal a megyéhez a tó lecsapolása érdekében. (Fejér vármegye közgyűlése 1838-ban tárgyalta az ügyet.) Szerencsére azonban erre nem került sor és ma is üdülők ezrei élvezhetik a tó adta sportolási és fürdési lehetőségeket. Megmentették a tó varázslatos élővilágát is. Kiemelt természeti értéket képviselnek az "úszólápok". Egy orchideafélének, a hagymaburoknak a Velencei-tó az egyetlen hazai lelőhelye. A tó nyugati részén a Velencei Madárrezervátum Természetvédelmi Terület és Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület biztosít életteret a megfigyelt mintegy 200 madárfajtának és a "fejedelmüknek" tekinthető hófehér, nemes kócsagnak.
A megyében több csodálatos kastélyt tekinthet meg az idelátogató, melyek a magyar és nemzetközi építészettörténet remekeinek számítanak. A kastélyok építése az 1750-es években indult meg. Kezdetben barokk stílusú épületeket emeltek, majd 1780-tól a klasszicista stílus vált uralkodóvá a kastélyépítészetben. A legtöbb és legszebb kastélyunk a 19. század elején épült és ekkor építették át a korábbi barokk épületeket is. A 19. század végén már az angol neogótika hatása figyelhető meg kastélyainkon.
Fejér megye szerepe kivételes a magyar történelemben. A fejedelmek megyéjének mondható. A megye Árpád vezér szállásterülete volt a honfoglalás után, majd Géza fejedelem a kedvező adottságok figyelembevételével Székesfehérváron alakította ki székhelyét. A város több évszázadon keresztül őrizte királyi székhely, koronázó és temetkezési hely rangját. Székesfehérváron 32 királyt koronáztak, és itt őrzik államalapító István király és még több királyunk földi maradványait. A megyeszékhely középkori alapokon nyugvó barokk arculata a XVIII. században alakult ki, miután Mária Terézia királynő rendelkezésére a város püspöki székhely lett. Látnivalói, gazdag programja és Budapesthez, Balatonhoz való közelsége miatt kedvelt turisztikai célpont.
Napjainkban a falusi turizmus is nagy népszerűségnek örvend. Fejér megye kínálata gazdag e téren. A vendégeknek a családias, hangulatos parasztházaknál alkalmuk adódik a vidéki élet, a népi szokások megismerésére, megkóstolhatják a vidék jellegzetes ételeit, jó borait.

Település leírások a megyéből:

Aba, Adony, Alap, Alcsútdoboz, Alsószentiván, Bakonycsernye (1), Bakonykúti, Balinka, Baracs, Baracska, Beloiannisz, Besnyő, Bicske, Bodajk, Bodmér, Cece, Csabdi, Csákberény, Csákvár, Csákvár-Fornapuszta (1), Csókakő, Csór, Csősz, Daruszentmiklós, Dég, Dunaújváros, Előszállás, Enying, Ercsi, Etyek, Fehérvárcsurgó (1), Felcsút (1), Füle, Gánt, Gárdony, Gyúró, Hantos, Igar, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Iváncsa, Jenő, Kajászó, Káloz, Kápolnásnyék, Kincsesbánya, Kisapostag, Kisláng, Kőszárhegy, Kulcs, Lajoskomárom, Lepsény, Lovasberény, Magyaralmás, Mány, Martonvásár, Mátyásdomb, Mezőfalva, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Mezőszilas, Moha, Mór, Nadap, Nádasdladány, Nagykarácsony, Nagylók, Nagyveleg, Nagyvenyim, Óbarok, Pákozd, Pátka, Pázmánd, Perkáta, Polgárdi, Pusztaszabolcs, Pusztavám, Rácalmás, Ráckeresztúr, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztes, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Söréd, Sukoró, Szabadbattyán, Szabadegyháza, Szabadhídvég, Szár (1), Székesfehérvár, Tabajd, Tác, Tordas, Újbarok, Úrhida, Vajta, Vál, Velence, Vereb, Vértesacsa, Vértesboglár (1), Zámoly, Zichyújfalu


Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden