Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Mákfa Vendégház
Falusi szállás
Vasvár - Nagymákfa, Vas megye
Vendégházunk egy több, mint száz éves parasztház, amelyet igényesen ...

Pogányvár Vendégház
Falusi szállás
Kozárd, Nógrád megye
Hollókő vonzáskörzetében, a Kelet-Cserhát egyik szép kis völgyében ...

Bakony Sonne Vendégház
Falusi szállás
Döbrönte, Veszprém megye
Döbrönte a Bakony és a Kisalföld találkozásánál fekszik. A takaros ...

Ópusztaszeri Akhal Ménes - Jurtaszállás
Ópusztaszer, Csongrád megye
Ha Önök Ópusztaszerre látogatnak, megtekinthetik a Feszty-körképet ...

Tóth Tanya
Falusi szállás
Szentkirály, Bács-Kiskun megye
Ha igazán nyugodt pihenésre, kikapcsolódásra vágyik, látogasson el ...


Abaújszántó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Abaújszántó város Borsod-Abaúj-Zemplén megye, az Északi-középhegység, valamint a Zemplén-hegysor nyugati oldalán, Abaúj déli csücskében található. A megyeszékhelytől - Miskolctól - 60 km-re, a korábbi székhelytől - Kassától - 50 km-re található a település, mely a Zemplén és Abaúj régiók találkozásainál fekszik. Közúton a Szerencset (37-es főút) Gönccel összekötő, a Hernád bal partján vezető mellékúton érhető el. megközelíthető még Encs (3-as főút) és a Zempléni-hegység keleti oldalán fekvő Erdőbénye felől is. A közúti tömegközlekedést a Borsod Volán Zrt. autóbuszai végzik. Vonattal a MÁV 98-as számú, Szerencs-Hidasnémeti közötti vonalán érhető el.
Abaújszántó történetén átvonul az egész magyar történelem: fedeztek fel itt az ősember tartózkodására utaló nyomokat, honfoglaló őseink rendkívül előnyös és kedvező helynek ítélték meg, hiszen központi szerepet szántak neki; nem maradt ki a tatárjárás gyötrelmeiből, részt vett a huszita harcokban, Mátyás király alatt felvirágozott, akár az ország, de a mohácsi vész, majd az ezzel egy időben jelentkező reformáció rányomta a bélyegét a településre. Részt vett a Rákóczi-féle szabadságharcban a kurucok oldalán és az 1848-49-es szabadságharcban is. Megszenvedték a lakosok a XIX. század végén, a Hegyalján dúló és mindent elpusztító filoxéra-járványt, majd a két világégést és a németeknek a zsidó lakossággal szembeni erőszakos fellépését is.
A tokaj-hegyaljai borvidék egyik települése. Abaújszántót a történelmi források először 1275-ben említik, mint neves szőlőtermő helyet. Az írások tanúsága szerint az egri püspök kimutatása alapján bordézsmával tartozott több településsel együtt. Ekkor történik Szántó első írásos említése is „Zamthon” formában. Sok vita merült fel település nevével kapcsolatosan. Jelenleg három feltevés van érvényben:
- Az egyik elképzelés szerint a szó jelentése a földművelési munka megjelöléséből fakad, mivel a Hernád völgyében itt volt aránylag a legnagyobb művelésre alkalmas szántóföld, és az itt élők földművelésre voltak kötelezve...
- Másik feltevés szerint Aba Sámuelnek (1041-1044 magyar király) Heves megye területén is nagy birtoka volt, elég sík területen. Itteni birtoka viszont hegyes és dombos volt, de a művelésre alkalmas területe viszont hasonlított a hevesi birtokához, és így nevezte el...
- A harmadik feltevés szerint a település helyén korábban nagy tó volt. Főleg a település mélyebb részeinek talaja, illetve a benne található nád és vízi növényüledék valóban tófenékre utalnak. Vizének a régi emberek gyógyító erőt tulajdonítottak és "Szent-tó"-nak nevezték. Innen származtatták a Szántó nevet, ugyanis szakemberek szerint az Árpád-korban a "Zam" szentet jelentett, "Zamp-tó", pedig "Szent-tó".
A XIV. században Károly Róbert király (1308-1342) olaszokat telepített be a térségbe és a településre, akiknek a szőlőtermelés fellendítése volt köszönhető (kékszőlő). A térségben betöltött szerepe miatt feltehetőleg már a XIV. század végén mezővárosi rangra emelték Szántó néven. Az ezt igazoló körpecsét 1505-ből származik. Területi változások után 1870-ben módosult a helység neve Abaúj-szántóra.
1971-től Abaújszántó ismét nagyközség lett. 2004. július 1-től Abaújszántó újra városi rangot kap.
Nevezetességei a termálvizes fürdőtelep, a Patay-kastély és a sziklába vájt pincesor. Kedvelt kiránduló helyei a Sátor-hegy és az Aranyos-völgy, mindkettő rendkívül értékes állat- és növényvilággal rendelkezik.


Forrás: www.abaujszanto.hu



Jancsi és Juliska Vendégház
Falusi szállás
Abaújszántó, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Jancsi és Juliska Vendégház
Max. férőhely: 10 fő
Ár: 3000 Ft/főtől


Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden