Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Váradi Ház
Falusi szállás
Szarvas, Békés megye
A Váradi ház környezete és belső kialakítása a pihenést, kikapcsolódást ...


Orosháza
Békés megye

Régészeti leletek alapján a város története az újkőkorig nyúlik vissza. A korai vaskor ma is látható emléke a város délkeleti határán elterülő földvár, Nagytatársánc. Itt, az Ős-Maros hordalékkúpján találtak otthont később maguknak a népvándorlás egymást követő népcsoportjai is, majd a honfoglaló magyarok vették birtokukba. A tatárjárás pusztítása után lassan ismét benépesült a környék.
Orosháza nevével először XV. Századi oklevelekben találkozunk. Az elnevezés az Oros személynévhez vezethető vissza, és a település első tulajdonosára utal. A török uralom alatt elnéptelenedett vidékre a Tolna megyei Zombáról érkezett telepesek költöztek. A betelepülő lakosság elsősorban földműveléssel és állattartással foglalkozott, de hamarosan kifejlődött a kertkultúra is.
Az 1848-48-es szabadságharc és annak szellemisége mélyen érintette az itt élőket. A szabadságharc bukása után sok bujdosó a városban és környékén talált menedéket. A Bach-rendszer éveiben felbomlottak a feudális viszonyok is. A birodalom belső piacának fejlődése az 50-es évek végére a mezőgazdaság számára végre kedvező helyzetet teremtett. Felosztották a közlegelőket, tömegesen épültek a tanyák, fellendült a gabonatermelés. A reformkortól kezdődően lassan megindult Orosháza mezővárosi jellegű fejlődése.
Megerősödött a helyi kisipar és kereskedelem, s különösen a mezőgazdasági feldolgozó ipar indult virágzásnak: baromfifeldolgozás, malomipar, s ehhez kapcsolódva az építőipar. A két világháború között Orosháza, mint „a legnagyobb magyar falu” szerepelt a köztudatban. A kisbirtokos réteg speciális gazdálkodási formája, a tanyavilág a paraszti polgárosodást tükrözte, de emellett pezsgő kulturális élet bontakozott ki a településen.
Orosháza 1946-ban emelkedett városi rangra, de az új rendszer számos változást hozott az ott lakók életében. A kisipari és kiskereskedelmi vállalkozások elsorvadtak, a parasztgazdaságok tönkrementek, ám ezzel egy időben a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok rohamos fejlődésnek indultak.
Mára megváltozott a város arculata is. Számos középületet felújítottak, új kórház és művelődési központ épült. 2004-ben átadták a több mint 6000 négyzetméter alapterületű élményfürdőt. Orosháza mára nemcsak a megye egyik legiparosabb városa, de jelentős idegenforgalmi tényezővé is vált.
Ha Orosházán járunk, feltétlenül keressük fel a XVIII-XIX. Században épült evangélikus templomot, a Szántó Kovács János Területi Múzeumot és az országban egyedülálló Kútmúzeumot.

A város nagy hangsúlyt fektet a turizmus fejlesztésére, hiszen páratlan természeti értékekkel rendelkezik. Orosháza határában terül el a Gyopárosi tó, melynek vizét mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok enyhítésére évszázadok óta alkalmazzák. A közelben található a Kardoskúti Fehér-tó is - mely a Körös-Maros Nemzeti Park része - szikes vízvilága hazánk egyik legértékesebb madárrezervátuma. A sziki legelőn természetes életkörülmények között él az ősi magyar rackanyáj és a szürkemarha gulya, mely szintén védett.
A városkörnyéki tanyák ma romantikus szálláshelyek, ahol meleg szeretettel várják a tanyasi pihenés kedvelőit. A fejlődő falusi turizmus sok színvonalas kulturális program mellett kitűnő lovaglási és vadászati lehetőségeket is kínál.


Forrás: www.oroshaza.hu



Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden