Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Szágyi Vendégház
Falusi szállás
Szágy, Baranya megye
Szágy a Zselic baranyai részén, észak-déli fekvésű völgyben helyezkedik ...

Borbolya Vendégház
Falusi szállás
Cserkút, Baranya megye
Több mint tíz éve foglalkozunk falusi turizmussal Cserkúton. Sokáig ...

Czanadomb Vendégház
Falusi szállás
Cserkút, Baranya megye
Vendégházunk, ahová most foglalni készül, Pécs közelében a Nyugat-Mecsekben ...


Siklós
Baranya megye

Siklós, Magyarország legdélibb városa, történelmi és műemléki nevezetességeiről ismert kb. 10.700 lakosú település, amely egyben a térség kulturális, kereskedelmi és gazdasági központja. A települést délről a Dráva-síkság, északról pedig a Villányi hegység határolja, s eme földrajzi elhelyezkedés is igen jelentősen befolyásolja a kistérség időjárását. A hegységtől délre kialakult egy speciális, szubmediterrán mikroklíma, itt a földközi-tengeri hatások sokkal erősebben érvényesülnek, mint általában máshol az ország területén. A meleg déli szelek könnyen elérik e tájat, a hideg északi szelektől pedig védi a hegység, ill. távolabb a Mecsek. A környék alapkőzete is igen fontos szerepet játszó helyi hőmérsékletszabályzó tényező, ugyanis a mészkő ? amely itt jellegzetes ? gyorsan felmelegszik, napközben tárolja ezt a hőt, majd éjjel újra kisugározza. Mind e hatásoknak együttesen köszönhető, hogy ez, az erre a környékre jellegzetes mikroklíma alakult ki, melyre jellemző a korai tavasz, forró nyár, hosszú ősz, enyhe tél, s amely továbbá a vegetációban is megnyilvánul. Az i.e. III.?IV. században kelta pannonok és illírek éltek itt, majd időszámításunk kezdete körül a Római Birodalom foglalta el, akik a II. században kiépítették az összefüggő úthálózatot. Ennél a helyi lakosok korábban használt hagyományos kereskedelmi útvonalait is figyelembe vették, így alakult ki a Villányi- hegység déli részén futó, Mursát (Eszéket) és Sopianaet (Pécset) összekötő főút. Magyar törzsek Baranyában csak a X. század utolsó harmadában telepedtek le, s a sírleleteket vizsgálva a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy e vidéket a fejedelem mondhatta magáénak. A város nevét egy 1191-ben keltezett oklevélben olvashatjuk először, mint a Kán nemzetségbeli Siklósi család lakhelyét és birtokának központját, s hogy eredetileg azt nevezték el a családról, vagy fordítva történt, azt ma már nem lehet tudni, bár valószínű, hogy Siklós a család első birtoka lehetett, s így névadóvá is válhatott. Magát a várat első ízben egy 1294-es oklevél említi, már mint meglévő virágzó várat és települést, amely már ekkor vásároshely volt. A település története a továbbiakban nagyvonalakban megegyezik a váréval. A már felvázolt különleges szubmediterrán mikroklímának is köszönhető, hogy az ország egyik legrégebbi és legkiválóbb borvidéke is a Villányi-hegység lejtőin alakult ki, a Villány-Siklósi borvidék. Már a rómaiak is termeltek ezen a területen bort, ásatásakkor előkerült, Bacchust, a boristent ábrázoló domborművek és sírfeliratok is bizonyítják ezt. A honfoglaló magyarok ? bár valamilyen szintű borkultúrát magukkal hoztak ? átvették az itt talált régi római hagyományokat, a kettő idővel keveredett, s így a mai magyar borkultúra is igen nagy mértékben kapcsolódik ehhez a vidékhez, itt élt ugyanis a Bor nemzetségből való Bor vitéz is, aki a helyi nedű lelkes híve, s szorgalmas támogatója volt. A hagyomány szerint a nemes ital róla kapta magyar nevét. A török megszállás után szerb és horvát menekültek érkeztek erre a vidékre, akik magukkal hozták a vörös bor termelésének szokását (előtte csak fehér volt itt található), s mint hogy Villány területének termőtalaja a vörös szőlő termesztéséhez kiválóan alkalmas, így a borvidék fokozatosan két részre osztódott. Siklósra a fehér borok jellemzőek, s Villányban elsősorban vöröset találhatunk.


Forrás: www.siklos.hu



Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden



www.gordisaiszovetkezet.hu/