Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Szágyi Vendégház
Falusi szállás
Szágy, Baranya megye
Szágy a Zselic baranyai részén, észak-déli fekvésű völgyben helyezkedik ...

Vackor Vendégházak
Falusi szállás
Cserkút, Baranya megye
Pécstől 4 km-re, a Mecsek lábánál, Cserkúton a Vackor ...

Borbolya Vendégház
Falusi szállás
Cserkút, Baranya megye
Több mint tíz éve foglalkozunk falusi turizmussal Cserkúton. Sokáig ...

Czanadomb Vendégház
Falusi szállás
Cserkút, Baranya megye
Vendégházunk, ahová most foglalni készül, Pécs közelében a Nyugat-Mecsekben ...

Zengőlak Vendégház
Falusi szállás
Hosszúhetény, Baranya megye
Pihenjen vendégházunkban, a Mecsekben a Zengő lábánál, festői környezetben, ...


Nagynyárád
Baranya megye

Nagynyárád Baranya megyében, a Mohácsi kistérségben, Mohácstól 12 , Bólytól 7 km távolságra a Pécs-Villány-Mohács-vasútvonal mellett található, alig 800 főt számláló község, az ún. "Schwäbische Türkei" jellegzetes települése.
Nagynyárád, az Árpád-kori kis település Szent István király idején már királyi birtok volt. Nevét már 1093-ban már említi egy oklevél Narad néven, mely szerint I. László király ebben az évben a bátai apátságnak adta, s határát leíratta.
1337-ben a bátai apát a pápa előtt panaszolta, hogy a pécsi püspök elfoglalva tartja Nyárád nevű mezővárosát, 6 faluval együtt, melyet Szent László adományozott. (A pécsi püspök jogalapját Nyárád elfoglalására egy hamis oklevél képezte, mely szerint II. Endre a királyi madarászok és pecérek Nyárád nevű földjét Bertalan pécsi püspöknek adta és határait leíratta.)
A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett, lakói - a mohácsi csata helyének közelsége miatt - a környéken zajló csaták áldozataivá váltak, vagy elmenekültek. A török uralom után a faluban a Rajna vidékéről származó német földműves családok telepedtek le.
A második világháború után a falu német lakosságát Németországba telepítették ki. A kitelepített lakosság helyére az ország különböző részeiből, és Szlovákiából érkezett családok telepedtek. A mai lakosság több mint hatvan százaléka német nemzetiségű.

Nevezetességei:

Márton napi búcsú, búcsúfa állítás
A búcsúfa állítása egybe esik a Márton nappal. E népszokás a helyi német kisebbség ünnepe, mely még máig is él. Az őszi betakarítás befejezését ünnepelték ilyenkor úgy, hogy egy kb. 10 méter hosszú farúdat - melyen három kerékforma is volt - feldíszítették színes őszi virágokkal, beásták a földbe és körbetáncolták. Ezután következett a búcsúbál sok tánccal, vigalommal. E néphagyomány ugyanígy elevenedik fel napjainkban is minden második évben.

Kékfestés és Kékfestő Fesztivál
A falu fő vonzereje a sváb hagyományok mellett Sárdi János országos hírű kékfestő mester műhelye. A műhelyében megtekinthetők a kékfestés munkafolyamatai és munkaeszközei. Az elkészült kékfestő anyagok megvásárolhatóak.
Minden év július utolsó szombatján és vasárnapján megrendezett, már tradicionálisnak számító kulturális rendezvény a Kékfestő Fesztivál. A fesztivál során különböző programokon vehet részt az idelátogató: színpadi előadások, énekegyüttesek, táncosok, kékfestő anyagokból készült ruhabemutató. A művelődési ház egyik termében kékfestő anyagokból készült ruhák és egyéb képzőművészeti alkotások tekinthetők meg egy kiállítás keretében.
Hogy az idelátogatónak ne kelljen üres kézzel távoznia, kézműves kirakodó vásár várja azokat, akik szeretnének valamilyen kis emléktárgyat vásárolni. Mivel a rendezvényt nyár közepén rendezik, ezért akik megszomjaznak és kíváncsiak a nagynyárádi kitűnő borokra, azokat várják a "nyitott pincék" ahol megkóstolhatóak a királyi nedűk. A településen falusi turizmus keretében szállás és étkezési lehetőség is van.


Forrás: www.wikipedia.hu/nagynyarad



Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden



www.gordisaiszovetkezet.hu/