Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Czanadomb Vendégház
Falusi szállás
Cserkút, Baranya megye
Vendégházunk, ahová most foglalni készül, Pécs közelében a Nyugat-Mecsekben ...

Borbolya Vendégház
Falusi szállás
Cserkút, Baranya megye
Több mint tíz éve foglalkozunk falusi turizmussal Cserkúton. Sokáig ...

Szágyi Vendégház
Falusi szállás
Szágy, Baranya megye
Szágy a Zselic baranyai részén, észak-déli fekvésű völgyben helyezkedik ...


Baranya megye leírása

Elhelyezkedése, földrajza

Baranya megye
Magyarország legdélebbi megyéje. A Dunántúl déli részén helyezkedik el. Északnyugatról Somogy megye határolja, északról Tolna megye, keletről Bács-Kiskun és a Duna, délről a határ és a Dráva. Székhelye Pécs.
Baranya földrajzilag változatos terület, északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található. A megye, egyben a Mecsek legmagasabb pontja a 682 méteres Zengő. Másik fontos kiemelkedés a Villányi-hegység.
A megye ásványkincsekben gazdag. Az ország feketeszénkészletének 98%-a itt található. Termál- és ásványvizek is nagy számban találhatóak. Az eddig feltárt hőforrások közül legjelentősebb a harkányi, a szigetvári és a sikondai.
Baranya megye hegységi és dombsági területeit összefüggő erdőségek borítják (Mecsek, Zselic, Geresdi-dombság, Völgység). A kellemes klíma elősegítette az ország más tájain ritka növények megtelepedését. Így a Mecsekben őshonos többek között az illatos hunyor és a legszebb magyarországi vadvirág, a bánáti bazsaróza. A Zengővárkony feletti hegyoldalban tekintélyes törzsű szelídgesztenyefák díszlenek. A megye erdeiben gazdag a vadállomány.

Történelme
Baranya megye területe már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt részben szlávok lakták. Szent István király a területen vármegyét hozott létre, amelynek jelentős része átnyúlt a mai Horvátország és Szerbia területére is. A vármegye élén álló ispán székhelye Baranyavár volt (ma Branjin Vrh, Horvátország), amelyről Baranya vármegye a nevét kapta. Szent István ugyanakkor Pécsett püspökséget is alapított, és később a pécsi püspök birtokába adta a vármegyét. 1541-től a megye területe a török hódoltsághoz tartozott. A török közigazgatásban a Mohácsi szandzsák része volt, Mohács székhellyel. A terület 1689-ben szabadult fel a török uralom alól.
Baranya vármegye régi határai 1919-ig álltak fenn. 1919 és 1922 között szerb megszállás alatt volt a megye mai területének háromnegyede, és létrehozták a rövid életű Baranyai Köztársaságot (Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság). A trianoni békeszerződés értelmében a volt Baranya vármegye déli részét, 1163 négyzetkilométernyi területet a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták.
Baranya megye mai határait lényegében az 1950-es megyerendezés során alakították ki.

Baranya ma
A megye bővelkedik épített és természeti örökségekben egyaránt. A megyeszékhely, Pécs egyetemi és kulturális központ, a távolabbi városok közül, Harkány, Sellye, Szigetvár ismert fürdőhelyek. Villány és Siklós közt számtalan pincészetet, hordóikban pedig kiváló borokat talál a szomjas utazó. A természeti kincsek közül érdemes megtekinteni az Abaligeti cseppkőbarlangot és tavat az Orfűi tavakat és a Zengővárkonyi szelídgesztenyést. A Mecsek és a Villányi hegység dombjai kedvelt kirándulóhelyek.
Az ország legdélebbi megyéjében több falusi turizmus szövetség is létre jött. A vendéglátás e válfajának remek alapot biztosít a Mecsek- és a Villányi-hegység, a dimbes-dombos vidék és nem utolsó sorban a sok önfeláldozó, a vidéket szívén viselő ember, akik összefogják, összekovácsolják a kézműveseket, szállásadókat, gazdákat és a többi szereplőt. A megyében három borút is található, a Mohács-Bóly útvonalon inkább a fehérbort kedvelők találhatnak maguknak a nemes nedűből, míg az ország egyik leghíresebb borvidékén a Siklós-Villány borút várja a vörösborok szerelmeseit. Nemrégiben alakult a Pécs-Mecseki Borút, melynek leghíresebb képviselője a sárgászöld színű, fiatalon mezei virágcsokorra emlékeztető illatú pécsi cirfandli.
A falusi turizmus főbb központjai Baranya megyében: Cserkút, Magyarhertelend, Mecseknádasd, Hosszúhetény, Dunaszekcső és persze Villány.

Forrás: www.wikipedia.hu

Település leírások a megyéből:

Abaliget, Adorjás, Ág, Almamellék, Almáskeresztúr, Alsómocsolád, Alsószentmárton, Apátvarasd, Aranyosgadány, Áta, Babarc, Babarcszőlős, Bakóca, Bakonya, Baksa, Bánfa, Bár, Baranyahídvég, Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Basal, Belvárdgyula, Beremend, Berkesd, Besence, Bezedek, Bicsérd, Bikal, Birján, Bisse, Boda, Bodolyabér, Bogád, Bogádmindszent, Bogdása, Boldogasszonyfa, Bóly, Borjád, Bosta, Botykapeterd, Bükkösd, Bürüs, Csányoszró, Csarnóta, Csebény, Cserdi, Cserkút (3), Csertő, Csonkamindszent, Cún, Dencsháza, Dinnyeberki, Diósviszló (2), Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Dunaszekcső, Egerág, Egyházasharaszti, Egyházaskozár, Ellend, Endrőc, Erdősmárok, Erdősmecske, Erzsébet, Fazekasboda, Feked, Felsőegerszeg, Felsőszentmárton, Garé, Gerde, Gerényes, Geresdlak, Gilvánfa, Gödre, Görcsöny, Görcsönydoboka, Gordisa, Gyód, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Harkány (1), Hásságy, Hegyhátmaróc, Hegyszentmárton, Helesfa, Hetvehely, Hidas, Himesháza, Hirics, Hobol, Homorúd, Horváthertelend, Hosszúhetény (2), Husztót, Ibafa, Illocska, Ipacsfa, Ivánbattyán, Ivándárda, Kacsóta, Kákics, Kárász, Kásád, Katádfa, Kátoly, Kékesd, Kémes, Kemse, Keszü, Kétújfalu, Királyegyháza, Kisasszonyfa, Kisbeszterce, Kisbudmér, Kisdér, Kisdobsza, Kishajmás, Kisharsány, Kisherend, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kisnyárád, Kisszentmárton, Kistamási, Kistapolca, Kistótfalu, Kisvaszar, Köblény, Kökény(település), Kölked, Komló, Kórós, Kovácshida, Kovácsszénája, Kővágószőlős (1), Kővágótöttös, Kozármisleny, Lánycsók, Lapáncsa, Liget, Lippó, Liptód, Lothárd, Lovászhetény, Lúzsok, Mágocs, Magyarbóly, Magyaregregy, Magyarhertelend, Magyarlukafa, Magyarmecske, Magyarsarlós, Magyarszék, Magyartelek, Majs, Mánfa, Maráza, Márfa, Máriakéménd, Markóc, Marócsa, Márok, Martonfa, Matty (1), Máza, Mecseknádasd, Mecsekpölöske, Mekényes, Merenye, Meződ, Mindszentgodisa, Mohács, Molvány, Monyoród, Mozsgó, Nagybudmér, Nagycsány, Nagydobsza, Nagyhajmás, Nagyharsány, Nagykozár, Nagynyárád, Nagypall, Nagypeterd, Nagytótfalu, Nagyváty, Nemeske, Nyugotszenterzsébet, Óbánya, Ócsárd, Ófalu, Okorág, Okorvölgy, Olasz, Old, Orfű (1), Oroszló, Ózdfalu, Palé, Palkonya, Palotabozsok, Páprád, Patapoklosi, Pécs, Pécsbagota, Pécsdevecser, Pécsudvard, Pécsvárad, Pellérd, Pereked, Peterd, Pettend, Piskó, Pócsa, Pogány, Rádfalva, Regenye, Romonya, Rózsafa, Sámod, Sárok, Sásd, Sátorhely, Sellye (1), Siklós, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Somberek, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhatvan, Somogyviszló, Sósvertike, Sumony, Szabadszentkirály, Szágy (1), Szajk, Szalánta, Szalatnak, Szaporca, Szárász, Szászvár, Szava, Szebény, Szederkény, Székelyszabar, Szellő, Szemely, Szentdénes, Szentegát, Szentkatalin, Szentlászló, Szentlőrinc, Szigetvár, Szilágy, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Szörény, Szulimán, Szűr, Tarrós, Tékes, Teklafalu, Tengeri, Tésenfa, Téseny, Tófű, Tormás, Tótszentgyörgy, Töttös, Túrony, Udvar, Újpetre, Vajszló, Várad, Varga, Vásárosbéc, Vásárosdombó, Vázsnok, Vejti, Vékény, Velény, Véménd, Versend, Villány (1), Villánykövesd, Vokány, Zádor, Zaláta, Zengővárkony, Zók


Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden



www.gordisaiszovetkezet.hu/