Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Tóth Tanya
Falusi szállás
Szentkirály, Bács-Kiskun megye
Ha igazán nyugodt pihenésre, kikapcsolódásra vágyik, látogasson el ...


Kiskunmajsa
Bács-Kiskun megye

Kiskunmajsa Bács-Kiskun megye egyik fontos fürdővárosa, mely a megye dél-keleti részén fekszik. Megközelíthető vonattal a MÁV 155-ös számú (Kiskunfélegyháza-Kiskunmajsa-Kiskunhalas) és a 149-es számú (Kecskemét KK-Törökfái-Bugac-Kiskunmajsa KK) vonalain. Utóbbin a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel. Közúton Kecskemét felől az M5-ös autópályáról vagy az E75-ös útról Kiskunhalas irányába kell letérni.

A település földjének és a mai népességének története 1743-tól fonódik egybe. Az ezt megelőző időben hunok, avarok, kunok szállásterülete volt ez a tájék. A törökök a 16. század elején fölégették Kiskunmajsa elődjét, a várostól délkeleti irányban fekvő Mayossaszállást, s a területet baromjárásként használva Szeged, Kunszentmiklós, Halas és Kecskemét városa bérelte. A török kiűzése után a bécsi udvar eladta a korábban nemesi előjogokat élvező Hármaskerületet (Jászság, Kiskunság, Nagykunság) a Német Lovagrendnek, s az új tulajdonos benépesítette az elnéptelenített pusztákat. A majsai népesség először a Kiskundorozsma melletti Üllés pusztára költözött - az újkori honfoglalók zömmel Jászfényszaruból érkeztek -, s a szabad földvásárlás reményében innen települtek át Kiskunmajsára 1743 nyarán. A rendi országgyűlés nyomására ugyanis az Udvar lehetővé tette a földek visszavásárlását, így az ideérkezők nem csak használati-, de tulajdonjoggal is rendelkeztek, ami azt jelentette, hogy a jászok és a kunok utódai visszakapva előjogaikat, száz évvel a jobbágyfelszabadítás előtt maga ura gazdái lehettek, megszabadultak a feudális kötöttségektől. A kivételes szabadság virágzó, demokratikusan berendezkedett életet, a Habsburgok hosszú háborúi - az osztrák örökösödési és a napóleoni háborúk - gazdasági fellendülést jelentettek az itt megtelepült zömében jász, tehát erős katolikus hitben élő közösség számára.

A dinamikus fejlődés eredményeképp Kiskunmajsa 1837-ben mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott V. Ferdinándtól. A 19. század végére az állattartásról földművelésre áttérő lakosság túlnépesedik, a föld eltartó ereje gyenge, ezen a homokos talajon szőlő- és gyümölcskultúra kialakítása sem segít. A két háború között elképesztő méreteket ölt a szegénység, sokan elvándorolnak, ez a folyamat az ötvenes években is tart, a forradalom és szabadságharc utáni téeszesítés elől menekülve három év alatt kétezren költöznek el Kiskunmajsáról.

A község központjában épült fatornyos iskola közelében 1892-ben Csontos Károly és neje, Nemes Szabó Mária óvodát és városi római katolikus leányiskolát építtet a település központjában. Az intézményeket a Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek működtették 1950-ig, az államosításig. Az iskola és óvoda 1991-ben indult újra, és a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola 1997-ben költözött vissza régi helyére, az úgynevezett Zárda iskola épületébe. A város harmadik általános iskoláját a 20. század utolsó évtizedeiben építik fel, ezt az intézményt Széchenyi Istvánról nevezik el.

A hatvanas években meginduló iparosítás, s a nyolcvanas évek elejétől szárba szökkenő gyógyturizmus megállítja az elvándorlási folyamatot, ma tizenkétezren lakják az időközben ismét városi rangot kiérdemlő Kiskunmajsát, egynegyeddel kevesebben, mint a második világháborút megelőzően. Jelentős látogatottságú termál strandja, múzeuma van a városnak, lakói azonban zömmel ma is állattartásból és földművelésből élnek. 1956-tól gimnázium is létesült Kiskunmajsán, s ez az oktatási intézmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a városhoz kötődő értelmiség helyben kinevelődjék.

A város környékének kiemelt természeti értéke és kedvelt kiránduló helye a Bodoglári Homokbuckák, melynek területén kijelölt utak vezetnek a legszebb, legjellegzetesebb látnivalókhoz. Nyár elején a virágzó árvalányhaj is látható itt.

Az északnyugati, délkeleti irányba rendeződött, meredek oldalú buckák minden évszakban sok szépséget rejtenek: bennszülött, pannon jellegű és kontinentális elemekben gazdag, nyílt homokpuszta gyepet és galagonyás-nyáras erdőfoltokat. Amikor tavasszal virágba borul, feledhetetlen látvány.

A cserjék között az egybibés galagonya, a sóskaborbolya, a kökény, a varjútövisbenge, a lágy szárú növényfajok közül a homoki csenkesz, a homoki kikerics, a tartós és kései szegfű, boglyas fátyolvirág, a homoki ternye, a báránypirosító, a homoki imola, a csikófark, a deres fényperje, a pusztai kutyatej, a naprózsa fordul elő. A terület legféltettebb állattani értéke az igen ritka ugartyúk, magyarországi állományának nagy része él a Kiskunságban.


Forrás: www.wikipedia.hu



Gencsi Tanya
Falusi szállás
Kiskunmajsa, Bács-Kiskun megye

Gencsi Tanya
Max. férőhely: 25 fő
Ár: 3000 Ft/főtől


Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden