Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Tóth Tanya
Falusi szállás
Szentkirály, Bács-Kiskun megye
Ha igazán nyugodt pihenésre, kikapcsolódásra vágyik, látogasson el ...


Szabadszállás
Bács-Kiskun megye

Szabadszállás Bács-Kiskun megyében a Felső Kiskunsági kistérségben található kisváros. Közúton és vasúton egyaránt könnyen megközelíthető.

Szabadszállás történelme szorosan összefonódik a Jász-kunság történelmével. A tatárjárás után IV. Béla az ország közepén kihalt lakosság helyére kunokat telepít. A letelepítés érdekében oklevéllel erősítette meg jogaikat. Szabadszállás nevével IV. (Kun) László 1279-ben kelt adománylevelében találkozhatunk legelőször Zombath, vagyis Zumbuth-szállás néven. A török hódoltság idején a települést többször az elnéptelenedés fenyegeti. Szerencsére a vérzivatarok idején a települést körülvevő láp és mocsár menedékül szolgált a lakosság számára, ahonnan a veszély elmúltával vissza tudtak szivárogni eredeti otthonukba. A törökön kívül a végvári katonáktól is sokat szenvedett a nép. A sok panaszra I. Lipót védlevelet adott ki a kunoknak. A török kiűzése után 1701-ben, a kunok kiváltságait eltörölték, a területet pedig eladták a német lovagrendnek. A kunok ezen felháborodva Rákóczi zászlaja alá álltak, és a fejedelemtől várták, hogy semmisnek tekintsék az eladást. Ezt megbosszulva a bécsi udvar a szerbekhez fordult. Szomorú sors várt Szabadszállásra. 1703. december 1-én a szerbek betörtek a faluba, legyilkoltak 27 embert, elhajtották jószágaikat, házaikat kirabolták. Végül megannyi kérelem és panasz hatására 1745-ben Mária Terézia megengedte, hogy a kunok kiváltsák magukat - mivel a királyi kincstár üres volt - s ezután új privilégiumokat kaptak. A redemptiónak nevezett megváltás határozta meg a XVII.-XIX. században a Jász-kunság és Szabadszállás fejlődését.

A város határában elterülő Kiskunsági Nemzeti Park szikes tavainak állat-, növény- és rovarvilága egyedülálló. Számos ritka faj, a túzok, ugartyúk, fogoly, örvösgalamb, kékvércse, galambászhéja, stb. újra életteret kapott. Az ősi magyar háziállatfajták (szürke marha, fakó ló, racka és cigája juh, mangalica sertés) génbank telepeiken megtekinthetők. A puszta, a pásztorélet néprajzi emlékeit, sajátos életterét szervezett kirándulások keretében, illetve a város központjában, a Helytörténeti Gyűjtemény állandó rendes nyitva tartással mutatja be. Továbbá bemutatja Tóth Sándor helytörténész évtizedeken átfolyó gyűjtésének és kutatómunkájának szellemi és tárgyi eszközeit, dokumentumait, különös tekintettel a városunkban született híres emberekre is. Városunk keleti felén 2005-ben 20000 négyzetméteren megnyitotta kapuit az országban elsőként Bársony István Pihenő Oktató és Bemutató Park. Itt játszótérrel, hétszáz méteren erdei séta keretében bemutatja hazánk jelentősebb természeti értékeit, tíz nemzeti parkját 27 színes tablón keresztül.
Az idegenforgalomban lovas programok, lovas tanyák, borkóstoló és pinceprogramok, falusi turizmus, ökoturizmus, városi és tanyai szálláshelyek várják sajátos programjaikkal vendégeiket. A júliusi Városi Napok színes forgataga, amatőr rockzenei zenei fesztiválok, kettes fogathajtó versenyek, horgászat, vadászat kínál szabadidős programokat az ide érkezőknek.


Forrás: www.szabadszallas.hu



Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden