Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Tóth Tanya
Falusi szállás
Szentkirály, Bács-Kiskun megye
Ha igazán nyugodt pihenésre, kikapcsolódásra vágyik, látogasson el ...


Kiskunfélegyháza
Bács-Kiskun megye

A Duna-Tisza köze homokhátságára a tatárok elől menekülő kunokat IV. Béla király telepítette le 1239-ben. A nomád életmódot folytató kunok katonai szolgálataikért cserébe IV. László királytól jelentős kiváltságokat: jogszolgáltatási és igazgatási autonómiát nyertek. A XIV. században, az időközben letelepedett, keresztény hitre tért népesség az Alföld magyarok által gyéren lakott területein, többek között Félegyháza környékén élt.

Helységünk létezését először 1389-ben kelt királyi oklevél említi "Feledhaz" néven. E középkori falut és a környékén levő kun földek egy részét Zsigmond király feleségének Borbálának ajándékozta, ettől kezdve az itt lakókat királynéi kunoknak tekintették. 1526-ban az országra támadó török seregek elpusztították, s a vidék több mint 200 évre lakatlan pusztává változott.

A török kiűzése után a terület a Német Lovagrend birtokában került. A Lovagrend a lakatlan terület benépesítését 1743-ban engedélyezte. A betelepülők 60 %- a a Jászságból, és a Kunságból , 40 %-a az ország más vidékeiről származott. A település lakóinak személyes szabadsága, a tulajdon szabad bírhatása, és az önkormányzat következtében kibontakozó fejlődés nagy vonzerőt gyakorolt a későbbi beköltözőkre. Félegyháza népessége a telepítő 219 családról 100 év alatt 1089 családra és 17.000 személyre gyarapodott.

A fő közlekedési utak melletti község 1753-ban már 8 kiskun település és 34 puszta igazgatási és bírósági központja. 1774-ben elnyert mezővárosi szabadalma évi 4 országos vásár megtartását engedélyezte, ami tovább növelte központi szerepkörét és vonzását.

A gyorsan fejlődő város gazdasági életét a földművelésre és a nagymértékű külterjes állattartásra alapozta. Szélmalmok sora őrölte a jó minőségű gabonát, fejlődött a kereskedelem és a céhes ipar. A városközpont arculatát ma is meghatározza az 1772-ben épült kereskedőház és a hajdani mészárszék klasszicista épülete.

1876-ban a kiváltságolt Kiskun Kerület beolvadt a vármegyékbe, de Félegyháza, járási székhelyként továbbra is megtartotta központi szerepkörét, amelyet kiépülő iskolahálózata és a század végére kialakult vasúti csomópont jellege tovább erősített.

A századforduló évtizedeiben Félegyháza "iskolavárossá" fejlődött, s jelentős részt vállat a régió tanító -és tanítónőképzésében, a gimnáziumi és ipari oktatásában.

Kiskunfélegyháza lakossága 1949-ben 31.470 fő. A városiasodás gazdasági alapját nagyobb részben továbbra is a mezőgazdaságban, kisebb részben az állami ipari üzemekben megtermelt jövedelem biztosította. Tovább fejlődött az infrastruktúra. A városközponthoz csatlakozó többszintes épületek csoportos elhelyezésével kialakultak a lakótelepek.

A térség adottságaihoz igazodva a falusi turizmus Kiskunfélegyháza környékén inkább nevezhető tanyai turizmusnak. Egyre több tanyatulajdonos vállalja, hogy a mezőgazdaság mellett bekapcsolódik a falusi vendéglátásba - szállásadóként, vagy kézművesként, szolgáltatóként egyaránt.


Forrás: www.kiskunfelegyhaza.hu



Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden