Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Tóth Tanya
Falusi szállás
Szentkirály, Bács-Kiskun megye
Ha igazán nyugodt pihenésre, kikapcsolódásra vágyik, látogasson el ...


Lajosmizse
Bács-Kiskun megye

A város a hajdani Ős-Duna törmelékkúpján települt, határában ligetes, erdős táj volt. A homok területi megnövekedése csak későbbi természeti események következménye.

Lajosmizse területén már a bronzkorban éltek emberek, Bene területéről pedig honfoglalás kori leletek kerültek elő. Az első településeket a tatárjárás után a kunok létesítették. A kunok szervezetileg hét ún. széket alkottak, ezek egyike volt Mizseszék, amely egyben székkapitánysági székhely is lett. A legenda szerint nevét IV. (Kun) László király utolsó vándorától, a mohamedán Mizsétől kapta. Mizseszék kőtemplommal is rendelkezett, amelynek ma már csak a - védett műemlékké nyilvánított - romjai láthatók.

A település Mátyás királlyal való kapcsolatát egy 1469-es oklevél bizonyítja, melyben felmenti a mizsei kunokat a kamarahaszna-adó fizetése alól. A török hódoltság éveiben először Bene, majd Lajos és Mizse is elnéptelenedik. 1745-ben Mária Terézia engedélyével az eladott területek lakossága az akkori tulajdonosoknak, a Pesti Invalidusoknak a vételárat visszafizette, megváltotta (redemptio), a területeknek ettől az időtől számítódik a jászokkal, Jászberénnyel való szorosabb kapcsolata.

A lakosság növekedése következtében 1877-ben történik meg az önálló településsé válás Jász-Lajos-Mizse néven. Az új község lakói legnagyobb részben Jászberényből települtek ki, de érkeztek Jászladányból is betelepülők. A népesség egyre nő, 1890-ben már 7000 lakost számlálnak és határában 539 tanyát. 1895-96-ban megépül a római katolikus, 1903-ban a református templom.

Lajosmizse nevének mai formája 1902-től van érvényben. A népesség magva jászberényi, ezért sokáig őrizte a jász hagyományokat, gazdálkodási szokásokat, a pusztai élet hagyományait.

A II. világháború idején a községet kiürítik, a falusi lakosság nagy része elhagyta otthonát. A harcok során néhány ház megsérült, több a tűz martaléka lett. Az 50-es évek beszolgáltató, emberidegen rendszere szükségszerűen torkollott Lajosmizsén is forradalmi hangulatba, amelynek halálos áldozatai is voltak.

A konszolidáció éveiben, s azt követően a község földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően jelentős fejlődésnek indult, 1970-ben elnyerte a nagyközségi rangot, majd 1993-ban a városi rangot is.


Forrás: www.lajosmizse.hu



Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden