Falusi turizmus hírekFalusi szállásokTelepülések leírásaiFalusi turizmus egyesületek bemutakozásaiFalusi szállásadóknak, hirdetőknekZöld SarokKapcsolat

Falusi szállások részletes keresése

Kiemelt falusi turizmus ajánlataink:

Tóth Tanya
Falusi szállás
Szentkirály, Bács-Kiskun megye
Ha igazán nyugodt pihenésre, kikapcsolódásra vágyik, látogasson el ...


Bács-Kiskun megye leírása

Magyarország legnagyobb területű megyéje, mely délről Szerbiával határos. A Duna-Tisza közén helyezkedik el, székhelye Kecskemét. Bács-Kiskun megye földrajzilag három tájegységre különíthető el: a Duna-menti síkságra, a Duna-Tisza-közének homokhátságára és a Bácskai löszhátra. A megye területe sík vidék, legalacsonyabb és legmagasabb pontja közt mindössze 80 méter a különbség.

A két határfolyónak, valamint a kisebb-nagyobb tavaknak köszönhetően állat- és növényvilága igen változatos. A táj eredeti állapotát mutatják az 1974-ben létrehozott Kiskunsági Nemzeti Park védett területei.

Történelme

A Duna-Tisza köze jó termőterület lévén már a neolitikum kora óta lakott. Honfoglaló őseink letelepedését ma is több város neve jelzi: Tas, Solt, Fajsz. Szent István király Kalocsán alapított az ország második érsekségét. A táj történelmét hosszú századokra meghatározó esemény a tatárjárás (1241) időszakára esik. IV. Béla magyar király 1239-ben fogadta be a mongolok elől menekülő kunokat a Duna-Tisza közére. Mintegy negyven nomád életmódot folytató család a földművelő magyarok közt verte fel sátrait. Ám a tatárdúlás következtében a megye csaknem teljesen elnéptelenedett, így 1243-ban IV. Béla végleg letelepítette a kunokat a vidéken, innen kapta nevét a Kiskunság és a Nagykunság.
A török uralom idején a megye falvai elnéptelenedtek az örökös fosztogatások és harcok miatt. A hadászati területeken fekvő városokat, úgy, mint Baja és Kalocsa, a török elfoglalták. Ennek következtében a lakosság a fontosabb útvonalakon kívül eső nagyvárosokban (Kiskunhalas, Kunszentmiklós, Kecskemét) talált menedéket.
A 17. századra a megye olyannyira elnéptelenedett, hogy telepítési tervek kidolgozására volt szükség. A terület egyszeriben az ígéret földjévé vált, délről szerb (akkori nevükön rácok), nyugatról német telepesek (svábok) érkeztek.
A táj történelmében a 19. század a homokkal való küzdelem, a vízi szabályozások és a lassan meginduló polgárosodás kora. Erre az időre alakult ki jelentős városainak az arculata is. Baja élénk forgalmú kereskedőváros, Kalocsa az érseki uradalom központja lett ahol a társadalom életét teljes mértékben az egyház irányította. Kecskemét, Kiskunmajsa váltságos mezővárosok voltak. Kiváltsággal rendelkezett Félegyháza, Halas, Kunszentmiklós, Fülöpszállás és Szabadszállás.

A megye ma

Mivel Bács-Kiskun megye ásványkincsekben szegény, gazdasága a feldolgozó iparra és a mezőgazdaságra koncentrálódik. A 19. századtól a magyar gyümölcstermesztés központjaként tartják számon a vidéket, de a termőföldek nagy részén különböző gabonaféléket is termesztenek.

A megye turisztikai vonzerejét a végtelen alföldi táj, a háborítatlan természet és a városok műemlékei jelentik. Különösen népszerűek a vízparti nyaralóhelyek: a Tisza Tiszakécskénél és a Duna Tasstól az országhatárig. Az utóbbi időben a turisták a tanyákra is felfigyeltek, ahol a legendás pusztai romantikát és a természet közelségét élvezhetik.

A felszín alatt jelentős termálvíz készlet bújik meg, ennek nyomán egyre népszerűbbek a megye fürdővárosai, például Kiskunmajsa, Kiskunfélegyháza és Kalocsa. A megye nevezetességei a kalocsai fűszerpaprika, a kalocsai hímzés, a kiskunhalasi csipke és a kecskeméti fütyülős barackpálinka.

Forrás: www.wikipedia.hu

Település leírások a megyéből:

Ágasegyháza, Akasztó, Apostag, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Baja, Ballószög, Balotaszállás, Bátmonostor, Bátya, Bócsa, Borota, Bugac (1), Bugacpusztaháza, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Csengőd, Csikéria, Csólyospálos, Dávod, Drágszél, Dunaegyháza, Dunafalva (1), Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dunatetétlen, Dunavecse, Dusnok, Érsekcsanád, Érsekhalma, Fajsz, Felsőlajos, Felsőszentiván, Foktő, Fülöpháza, Fülöpjakab, Fülöpszállás, Gara, Gátér, Géderlak, Hajós, Harkakötöny, Harta, Helvécia, Hercegszántó, Homokmégy, Imrehegy, Izsák, Jakabszállás, Jánoshalma, Jászszentlászló, Kalocsa, Kaskantyú, Katymár, Kecel, Kecskemét, Kelebia, Kéleshalom, Kerekegyháza, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa (1), Kisszállás, Kömpöc, Kunadacs, Kunbaja, Kunbaracs, Kunfehértó, Kunpeszér, Kunszállás, Kunszentmiklós, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Madaras, Mátételke, Mélykút, Miske, Móricgát, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Nyárlőrinc, Ordas, Öregcsertő, Orgovány, Páhi, Pálmonostora, Petőfiszállás, Pirtó, Rém, Solt, Soltszentimre, Soltvadkert, Sükösd, Szabadszállás, Szakmár, Szalkszentmárton, Szank, Szentkirály (1), Szeremle, Tabdi, Tass, Tataháza, Tázlár, Tiszaalpár, Tiszakécske, Tiszaug, Tompa, Újsolt, Újtelek, Uszód, Városföld, Vaskút, Zsana


Vissza


Szállások
Hírek
Leírások
Minden